Amerikai kutatóknak először sikerült ember és sertés genetikai anyagából hibrid embriót, úgynevezett kimérát előállítani – számolt be a BBC hírportálja a Cell című szaklapban megjelent tanulmányról. A Családháló írása.
Ez az első bizonyíték, hogy ember és állat génjeinek kombinálásával kimérát lehet készíteni, ám a kutatásban résztvevő tudósok szerint az eljárás bonyolult és nehézkes, az pedig még igen távoli, hogy transzplantálható emberi szerveket növeszthessenek állatokban – írja a Családháló.
A kiméraembrót úgy állították elő, hogy emberi őssejteket – vagyis olyan sejteket, amelyekből bármilyen szövet kifejlődhet – sertésembrióba ültettek. Az így keletkezett kiméraembriót visszaültették a kocába, ahol négy hétig hagyták fejlődni.
(Kép: Salk Institute – Cell)
Az eljárás hatásfoka gyenge: a 2075 beültetett embrióból csak 186 érte el a 28. napot. A kutatók azonban ennél sokkal jelentősebbnek tartják, hogy a kiméraembrión belül az emberi sejtek működtek, bár ezek a teljes szervezetnek csak egészen kis részét teszik ki.
„Ez az első eset, hogy emberi sejtek növekedését látjuk egy nagy testű állat szervezetén belül” – mondta el Juan Carlos Izpisua Belmonte, a kaliforniai Salk Biológiai Kutatóintézet professzora a BBC-nek.
Az eljárás gyenge hatásfokát azzal magyarázta, hogy az ember és a sertés az evolúció során igen korán elvált egymástól, ezenkívül a sertésnél a magzati növekedés sokkal gyorsabb, a vemhesség négy hónapnál rövidebb, míg az emberi várandósság nagyjából kilenc hónap. A professzor szerint egyelőre „nagy a távolság” a jelenlegi eredmények és az emberi szervek állati szervezeten belüli növesztésének lehetősége között.
A Salk kutatói szerint a kimérák készítése addig is segíthet gyógyszerek tesztelésében, még mielőtt az emberi klinikai próbák elkezdődnének, az emberi betegségek kialakulásának és a humán embrió legkorábbi fejlődési korszakainak tanulmányozásában, valamint a különböző fajok szervei közötti eltérések megértésében.
A kutatók nem találták jelét annak, hogy az emberi sejtek beépültek volna a kialakuló agyszövetbe. Az emberi szervek előállításának hosszú távon valószínűleg jobb gazdateste lesz a szarvasmarha, mert annak a vemhessége is nagyjából kilenc hónapig tart – vélték.
A Salk tudósai tisztában vannak azzal, milyen morális kétségek merültek fel a kiméraembriók miatt, kísérleteik a legális keretek között maradnak. „Az embrió fejlődését egy hónapra korlátozzuk, ennyi idő elég ahhoz, hogy a sejtek keveredését, differenciálódását és integrációját tanulmányozzuk. Lehetséges lenne, hogy kivárjuk, amíg ezek az állatok megszületnek, ám jelenleg ezt nem engedhetjük meg. Ami tudományosan lehetséges lenne, azt nem kell feltétlenül meg is tennünk. A társadalomnak kell eldöntenie, mi az, amit megtehetünk” – mutatott rá Belmonte.
Az ország matematikatanára, akinek könyvét még az űrben is emlegették, tavaly 97 évesen szenior országos bajnok lett 100 méteres síkfutásban. Obádovics Gyulával hosszú és kalandos életpályájáról balatonszárszói házának teraszán beszélgettünk saját készítésű diólikőrje és bora mellett.
Ez nem kriminalizálás, hanem az állam felelősségvállalása a fiatalok jövőjéért.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője elárulta, hogy mi a nagyobbik kormánypárt sikereinek a titka.
A Mohács 1526–2026 – Rekonstrukció és Emlékezet program egyik vezetőjét a 2018-ban indult, az eddigi Mohács-képet alaposan átírni látszó kutatás legújabb eredményeiről kérdeztük.
A 2023-as vereségük óta miben változott a PiS ukránpolitikája? Mennyire váltotta be Tusk a hozzáfűzött reményeket, ami az uniós források hazahozatalát illeti? Milyen fordulatokat tartogat a lengyel elnökválasztás? Szakértőt kérdeztünk a témában.
A diploma nélküli elhelyezkedés elsősorban a kreatív szakmákban és a szervezői feladatokat igénylő területeken – például a marketing-menedzsmentben – vált elfogadottá.
Megdöbbentő számok hangzottak el egy brüsszeli EP-ülésen, Guy Verhofstadt már az EU vezetőit kergeti.
A szokatlan kérés a közelgő vatikáni béketárgyalásra vonatkozik.
